PRO VITA ELSŐ MAGYAR KIEGÉSZÍTŐ EGÉSZSÉGPÉNZTÁR
Módosított, egységes szerkezetbe foglalt Alapszabálya
Hatályos: 2007. június 1-től
1.) Általános rendelkezések
Jelen Alapszabályt aláírók a munkaképesség megőrzéséhez és az egészség megtartásához
fűződő közös érdeket, mint tartós közérdekű célt felismerve, kiegészítő egészségpénztárat alapítanak.
A PRO V1TA Első Magyar Kiegészítő Egészségpénztár (továbbiakban: Pénztár) a tagok közös
anyagi hozzájárulásából önkéntesen létesített és működtetett, területi önkormányzó szervezet,
amely tagjainak az Alapszabályban meghatározott céljai elérése érdekében folyamatos működést
végez, országos hatáskörrel.
Működési köre: Magyarország teljes területe.
A Pénztárat - az Igazgatótanács Elnöke önállóan
- két igazgatótanácsi tag együttesen
- vagy két képviseleti joggal felhatalmazott alkalmazottja képviselheti.
A Pénztár neve: PRO V1TA Első Magyar Kiegészítő Egészségpénztár
rövidített neve: PRO V1TA Egészségpénztár
székhelye: 1075 Budapest, Károly körút 3/a III. emelet 7.
A pénztár alapító tagjai: 17 alapító tag
2./ A Pénztár a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre, az Alakuló Közgyűlés időpontjára visszaható
hatállyal.
A Pénztár tevékenységét a Pénztárfelügyelet által kiadott jogerős tevékenységi engedély birtokában
kezdi meg.
3./ A Pénztár feladata és tevékenységi köre:
A Pénztár feladata, hogy tagjai egészségének megőrzése céljából egészségügyi szolgáltatásokat
szervezzen és finanszírozzon, illetve minden rendelkezésre álló módon és eszközzel előmozdítsa e
célok megvalósítását.
4./ A tagsági viszony keletkezése, a tagfelvétel feltételei:
(1) Pénztártag lehet az a 16. életévét betöltött személy, aki az alapszabály rendelkezéseit
magára nézve kötelezőnek ismeri el és tagdíjfizetést vállal.
(2) A tagsági viszony a tagdíjfizetési kötelezettség és a várakozási idő a Pénztárhoz benyújtott
belépési nyilatkozatnak a Pénztár általi elfogadásával kezdődik.
A Pénztár a belépési nyilatkozat elfogadását, annak záradékolásával tanúsítja.
(3) A várakozási idő a SZOLGÁLTATÁSOK JEGYZÉKE szerint megállapított idő, amely - amennyiben
a Pénztár a belépést elfogadta - a tagsági viszony létrejöttével kezdődik.
A várakozási idő alatt a szolgáltatásokat a tag a SZOLGÁLTATÁSI JEGYZÉK szerint
veheti igénybe.
5./ Támogatható tagsági kör meghatározása:
(1) A tagok azon köre, amely egy munkáltatóhoz tartozik.
(2) A tagok azon köre, amely lakóhely szerint azonos közigazgatási körzethez tartozik.
(3) Egy adott szolgáltatást igénybevevők köre
(4) Azonos korcsoportú tagok köre (pl 16-20, 20-25 stb. életév között 5 éves elkülönítésben )
(5) Várakozási idejüket töltő tagok köre
(6) Azonos veszélyeztetettségi fokú tagok köre munkahelyi vagy ágazati elkülönítésben
(7) Azonos munkakörben dolgozó tagok köre munkahelyi vagy ágazati elkülönítésben
(8) Azonos munkakörülmények között dolgozó tagok köre munkahelyi vagy ágazati elkülönítésben
(9) Egészségre ártalmas körülmények között dolgozó tagok köre munkahelyi vagy ágazati elkülönítésben
(10) Megváltozott munkaképességű dolgozók köre munkahelyi vagy ágazati elkülönítésben
(11) Szellemi foglalkozású tagok köre munkahelyi vagy ágazati elkülönítésben
(12) Fizikai foglalkozású tagok köre munkahelyi vagy ágazati elkülönítésben
(13) Nyugdíjban levő tagok köre
(14) Egy munkáltatótól nyugdíjba vonult tagok köre
(15) Létminimum alatti jövedelemmel rendelkező tagok köre
(16) Azonos betegségben szenvedő tagok köre - legalább 10 fő esetén
(17) A tagok azon köre, mely egy másik önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnak is tagja.
6./ A tagdíj megállapításának és fizetésének feltételei:
(1) A belépő és átlépő tag a belépési nyilatkozat Pénztár általi elfogadását követően 30
napon belül tagdíjat köteles fizetni.
Az első havi tagdíj mértéke: a tagdíj mértéke .
(2) Az egységes minimális tagdíj mértéke havonta 2500 Ft.
Az egységes minimális tagdíjon felül havonta vállalt tagdíj pénztártagonként és
munkáltatói tagonként bármilyen összegű lehet.
(3) A tagdíj fizetésének módja:
A megállapított tagdíjat a tag (ide értve a munkáltatói tagot is) minden hónap 05. napjáig vagy
folyó év december 31-ig a következő évre esedékesen egy összegben köteles befizetni.
A tagdíj fizetése történhet:
a. postai csekken
b. átutalással
c., készpénzzel a házipénztárban.
(4) Amennyiben a tag az előző pontban meghatározottak szerinti időpontig és módon nem tesz
eleget befizetési kötelezettségének, úgy a tárgyhó utolsó napjától kezdődően a tagsági viszony
szüneteltetésének jogkövetkezményei lépnek életbe. Amennyiben a tagdíj fizetése 60 napon túl
elmarad, úgy a 7./ (1) c. pontban foglaltak figyelembe vételével kell eljárni.
7./ A tagsági viszony megszűnése:
(1) Megszűnik a tagsági viszony abban az esetben ha a tag
a.,meghal
b.,kilép
c., a tagdíjat 60 napon túl elmulasztja megfizetni, mely esetben a 8./ (3) pontban
foglaltak szerint kell eljárni, kivéve az előírt módon bejelentett szüneteltetés időtartamát
d.,a pénztár jogutód nélküli megszűnése esetén.
e, másik egészségpénztárba átlép
(2) A tagsági viszony megszüntetését követő 6 hónapon belül a Pénztár a tag számára elszámolást
készít, teljesíti - kivéve a szolgáltatási számlájára (bónfüzet egyenleg) átvezetett összeget - a tag
egyéni számla követelését, levonva a kilépés/átlépés költségét, amely a Pénztár Számviteli Politikája
3. számú mellékletében részletezettek szerint egységesen 4000 Ft.
8./ A tagsági viszony szüneteltetésének feltételei:
(1) A tagsági viszony szüneteltethető a tag kérésére - az SZMSZ-ben meghatározott módon -
a belépéstől számított 5 évente 2 alkalommal esetenként egy éves időtartamnál nem hosszabb időszakra.
(2) Amennyiben a tag a 6./(3) pontban foglaltak szerint elmulasztja tagdíjfizetési kötelezettségét,
úgy tagsági viszonya a 6./ (4) pontban foglaltak szerint szűnik meg.
(3) A tagdíjfizetési kötelezettség elmulasztásáról, a nem fizetés tényéről és az arra vonatkozó
következményekről a Pénztár egyszer írásban köteles értesíteni a tagot, melynek
költségeit a Pénztár a tagra hárítja.
(4) Amennyiben a tag a 10./ foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget, úgy vele szemben a
szüneteltetés jogkövetkezményei lépnek életbe.
(5) A szüneteltetés időtartama alatt a tagsági jogok nem gyakorolhatók, a szolgáltatások nem
vehetők igénybe, de a szüneteltetés a tagsági viszonyt nem szünteti meg, kivéve a 8./ (2) pontban foglaltakat.
(6) A szüneteltetés időszaka a tagsági viszony időtartamába, illetőleg a várakozási időbe nem
számít bele.
(7) A 8./ (4) szerinti tagsági viszony szüneteltetés mindaddig tart, ameddig a tag kötelezettségeit
nem teljesíti - a szüneteltetésre vonatkozó rendelkezések figyelembe vételével -, a kivéve a
tagdíjfizetési kötelezettség elmulasztásának esetét, amikor a 6./(4) pont alapján kell eljárni.
9./ A tagsági viszony alapján a tag jogosult:
(1) A 13. pontban meghatározottak szerint a szolgáltatások jegyzékében foglalt szolgáltatások
igénybevételére - az Alapszolgáltatást kivéve - a várakozási idő letelte után az ott szabályozott
mértékben és módon.
A szolgáltatások igénybevételére jogosult továbbá a tag közeli hozzátartozója ( a Ptk. 685.
paragrafusának b./ pontjában megjelölt személy és az élettárs) a tagot megillető mértékben.
(2) A Pénztár működésével kapcsolatban felvilágosítás igénybevételére az SZMSZ-ben
meghatározottak szerint.
(3) A Pénztár irataiba és könyveibe, valamint összesítő kimutatásaiba és statisztikáiba betekinteni,
amennyiben azt írásban kérelmezi az Igazgatótanács Elnökétől, azonban kivételt képez itt:
a.,a kérelmezőn kívüli - más tagokra vonatkozó - információkba való betekintés
b.,a tagok személyi adatai, egészségi állapota, vagy az általuk igénybevett szolgáltatások
mibenléte és mértéke
c., személyiségi jogokba ütköző információk ismerete
d., az egyéni számlák, és a tagdíjak mértékének más személyre vonatkozó adatai.
(4) A pénztártag választhat és választható a Pénztár szerveibe, kivéve a 8./(4) és 8./(5) pontban
foglaltakat.
(5) A munkáltatói tag jogosult tanácskozási joggal a Közgyűlésen részt venni.
(6) Amennyiben a természetes személy munkáltatói tag és egy személyben pénztártag is, úgy
kizárólag a természetes tagok jogai illetik meg, azzal a kikötéssel, hogy amennyiben a Pénztár
tisztségviselőjévé választják, akkor az őt vagy vállalkozását érintő kérdésekben nem szavazhat.
(7) Kilépés esetén a Pénztárral szembeni elszámolásra, figyelemmel a 7./(2) pontban foglaltakra.
10./ A tagsági viszony alapján a tag köteles:
(1) Tagdíjat fizetni
(2) A Pénztár működését érintő és tudomására jutott információkat bizalmasan kezelni
(3) Az Alapszabályban foglaltakat betartani.
11./ A Pénztár szervezete
(1) Közgyűlés
A Pénztár legfőbb szerve a tagok összességéből álló Közgyűlés vagy küldött Közgyűlés
(továbbiakban együtt Közgyűlés), mely a Pénztár tagjaiból, valamint tanácskozási joggal a
munkáltatói tagokból áll.
a./I. A Közgyűlést évente a hatályos 1993. évi XCVI. (Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztár)
törvény által meghatározottak szerint kell összehívni, melynek feladata a 11./(1) e. alpontjában
részletezett tevékenységek elvégzése.
A Közgyűlést az Igazgatótanács Elnöke hívja össze, melynek módja:
1. amennyiben a tagok létszáma nem éri el a 200 főt, postai úton levélben
2. amennyiben a tagok létszáma a 200 főt meghaladja, úgy egy országos napilapban
a Közgyűlést legalább 15 nappal megelőzően.
Minden esetben közzé kell tenni a Közgyűlés pontos helyét, idejét, napirendjét, valamint a
napirendhez tartozó iratok megtekintésének helyét és idejét.
a./II. A küldött Közgyűlés létrehozásának módja:
A küldött Közgyűlés a tagok által megválasztott küldöttek részvételével tartott Közgyűlés. A küldött
képviseletre jogosult a küldött által meghatalmazott személy.
A küldött Közgyűlés maximum 100 fő küldöttből áll. A küldötteket költségtérítés illeti meg, mely a
működési alapból kerül kifizetésre. A küldött Közgyűlés akkor hozható létre, ha a tagok összlétszáma
a 200 főt meghaladja.
A küldöttek létszáma a következők alapján kerül meghatározásra:
- 200 fős taglétszám felett 50 tag delegál egy küldöttet
- 5.000 fős taglétszám felett 100 tag delegál egy küldöttet
- 10.000 fős taglétszám felett 200 tag delegál egy küldöttet
- 20.000 fős taglétszám felett 500 tag delegál egy küldöttet
a./III. Küldött jelölő gyűlés
A küldöttek megválasztásához küldött jelölő gyűlést kell összehívni. A küldött jelölő gyűlések összehívása
munkáltatói illetve összevont munkáltatói valamint közigazgatási területi alapon történik, ahol a küldött
más küldött körzethez tartozó, a feltételeket teljesítő pénztártag lehet. Amennyiben a pénztár
taglétszámának növekedése/csökkenése az egy küldöttet jelölő létszámot befolyásolja a tagok
igényeinek figyelembe vételével az Igazgatótanács elnökének döntése szerint- küldött körzetek
összevonására/szétválasztására kerülhet sor.
A küldött jelölő gyűlést az igazgatótanács elnöke hívja össze, postai úton vagy megfelelő technikai
adottságok esetén elektronikus (e-mail) levélben.
Egy adott közigazgatási körzeten belül amennyiben az új tagok létszáma eléri vagy meghaladja az egy
küldött megválasztására jogosult személyek számát, akkor az igazgatótanács elnöke köteles 6 hónapon
belül az új belépő tagok részvételével küldött jelölő gyűlést összehívni.
A küldött jelölő gyűlésen az igazgatótanács elnöke által delegált személy a levezető elnök.
A küldött jelölő gyűlés határozatképes, ha a küldöttek jelölésére jogosultak 50 % + 1 tag jelen van.
Amennyiben a küldött jelölő gyűlés határozatképtelen, úgy a minimum 1 órás időközzel tartott új
küldött jelölő gyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számától függetlenül
határozatképes.
Küldött lehet a Pénztár bármely tagja.
A küldött jelölő gyűlésen a küldött mellett egy póttag is megválasztásra kerül. A póttag
automatikusan küldötté válik, ha a küldött jogállása megszűnik.
A küldöttek a póttagok jelölése a küldött jelölő gyűlés első napirendi pontjaként nyílt jelöléssel
történik.
Küldött jelölésre jogosult:
- az igazgatótanács
- az adott közigazgatási körzetben küldött választásra jogosult tag önmaga
- bármely tag, amely az adott közigazgatási körzethez tartozik
- az a munkáltató, amely az adott körzetben érintve van munkáltatói szerződés ügyében a
Pénztárral kapcsolatban.
A küldöttek és póttagok megválasztása titkos szavazással történik, egyszerű szótöbbséggel a jelöltek
közül.
A szavazás lebonyolítására 3 tagú szavazatszedő bizottságot kell alakítani, melynek elnöke az
Ellenőrző Bizottság Elnöke által delegált személy.
b., Soron kívüli Közgyűlést kell összehívni:
1., ha azt a bíróság elrendeli
2., ha a Pénztárfelügyelet rendeli el
3., ha az Ellenőrző Bizottság úgy dönt
4., ha a tagok legalább 10%-a - az ok és a cél megjelölésével - írásban indítványozza
5., ha az Igazgatótanács szükségesnek látja.
c. A Közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok legalább fele jelen van.
A Közgyűlésen a tagot meghatalmazott is képviselheti. A meghatalmazást közokiratba, vagy teljes
bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Egy meghatalmazott több tagot is képviselhet.
Amennyiben a Közgyűlés határozatképtelen, úgy 1 órával később megtartott új Közgyűlés az eredeti
helyen, az eredeti napirendi pontok tekintetében - a megjelentek számától függetlenül - határozatképesnek
tekintendő.
A Közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, amennyiben az Alapszabály vagy a törvény
másként nem rendelkezik. Minden pénztártag egy szavazattal rendelkezik.
d., A Közgyűlés nem hozhat határozatot az Ellenőrző Bizottság hatáskörébe tartozó kérdésekben,
ha azokról az Ellenőrző Bizottság jelentése nem áll rendelkezésre.
e., A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
1. a Pénztár éves és hosszú távú pénzügyi tervének elfogadása
2. a munkáltató és a Pénztár közötti szerződések jóváhagyása, érvénytelenítése, megszüntetése,
amennyiben a munkáltató által átvállalt kötelezettségek 500 főt érintenek, vagy azt meghaladják
(egyéb esetekben az Igazgatótanács Elnöke illetékes.)
3. a tagdíj mértékének meghatározása
4. a szolgáltatások és az igénybevétel mértékének meghatározása, valamint jóváhagyása
5. döntés mindazon kérdésekben, melyeket e jogszabály a hatáskörébe utal
6. döntés minden olyan kérdésben, amely a Pénztár vagyonát illetően az 50 millió forintot meghaladja
( ez alatti értékű ügyekben az Igazgatótanács határoz).
7. az Igazgatótanács éves beszámolójának elfogadása
8. döntés az eredmény felhasználása vagy az egyes alapokban esetlegesen mutatkozó hiány rendezése,
valamint a mérleg megállapítása
9. érdekképviseleti szervhez való csatlakozás, illetve az abból történő kiválás
10. a Pénztár megszüntetéséhez
11. a Pénztár szétválása vagy más pénztárral való egyesülése
12. az Alapszabály módosítása
13. az Igazgatótanács és Ellenőrző Bizottság tagjainak megválasztása, visszahívása és
díjazásuk megállapítása.
14. a tevékenységi engedély jogerőre emelkedése előtt kötött szerződések jóváhagyása
15. a tevékenységi engedély jogerőre emelkedése előtt a pénztár nevében eljáró
személyek, az Igazgatótanács és az Ellenőrző Bizottság tagjai ellen kártérítési igény
érvényesítése, továbbá intézkedés a pénztár képviseletére jogosultak ellen indított
perekben a Pénztár képviseletéről.
A felsoroltak közül a 7., 8., 9., 10., és 11., pontokban foglaltakhoz kétharmados
szavazattöbbség szükséges.
A felsoroltak közül a 12., és 13., pontokban foglaltakhoz háromnegyedes szavazattöbbség
szükséges.
A Közgyűlésen jelenléti ívet és jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet a jegyzőkönyvvezető és a
Közgyűlés által választott hitelesítők írnak alá.
f. A tisztségviselők megválasztása és visszahívása titkos szavazással történik. Titkos szavazások
esetén a szavazatok összeszámolására és a szavazás jogszerűségének ellenőrzésére
Szavazatszedő Bizottságot kell választani a tagok közül.
A munkáltatói szerződések aláírását és jóváhagyását az alakuló Közgyűlés az Igazgatótanács
Elnökét delegálják, figyelemmel az e./2. pontra.
g. A tisztségviselőket a Közgyűlés 5 év időtartamra választja meg.
A határozott időre választott tisztségviselőknek a határozott időszakon belüli leváltásához,
visszahívásához 90%-os szavazattöbbség szükséges.
h. A Közgyűlés levezetője az Igazgatótanács Elnöke, vagy az általa felhatalmazott
igazgatótanácsi tagok valamelyike.
A Közgyűlés határozatait, az azokról szóló jegyzőkönyveket a Pénztár telephelyén, minden
tag számára elérhető módon kell tárolni.
(2) Igazgatótanács
Az Igazgatótanács a Pénztár legfelső ügyvezető szerve, mely gondoskodik a Közgyűlés
határozatainak végrehajtásáról, a Pénztár könyveinek szabályszerű vezetéséről, az üzletpolitika
kialakításáról, a Pénztár zavartalan működéséről. Gyakorolja a pénztár alkalmazottai felett a
munkáltatói jogokat, dönt a pénztár szerződéseiről és kötelezettségvállalásairól, képviseli a
pénztárat a hivatalos eljárásokban.
a., Az Igazgatótanács üléseit legalább háromhavonta, de szükség szerint gyakrabban is tartja.
Az Igazgatótanács üléseit az Igazgatótanács Elnöke hívja össze.
Soron kívüli igazgatótanácsi ülést kell összehívni, ha azt a:
1. Közgyűlés vagy a Felügyelet előírta
2. az ellenőrző bizottság tagjainak egyharmada kéri
3. az ügyvezető kéri
4. az igazgatótanácsi tagok egyharmada kéri
Amennyiben az igazgatótanács, az ellenőrző bizottság tagjainak egyharmada, vagy az ügyvezető
kérése ellenére az igazgatótanácsi ülés nem kerül összehívásra, abban az esetben a kezdeményezők
jogosultak az igazgatótanácsi ülés összehívására. Az igazgatótanács összehívása elmaradásának
tényét a kezdeményezők kötelesek bejelenteni a Felügyeletre.
A fenti feltételek teljesülése esetén a soron kívüli ülést a beterjesztést követő 8 napon belül kell megtartani.
Az igazgatótanácsi ülés megtartása nélkül távbeszélőn, telefaxon, telexen, elektronikus levélben
(e-mail) is hozhat érvényes határozatot, ha az igazgatótanácsi tagok legalább fele vagy az
alapszabályban meghatározott hányada szavazatát teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalja,
és legalább 8 napon belül megküldi a pénztár székhelyére.
b., Az Igazgatótanács tagjait a Közgyűlésen titkos szavazással választják meg a tagok közül.
Az Igazgatótanács Elnökét az Igazgatótanács tagjai közül titkos szavazással a Közgyűlés választja meg.
Az Igazgatótanács páratlan számú, maximum 5, de minimum 3 tagú, és határozatait egyszerű
szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt. Az Igazgatótanács
határozatképes, ha annak kétharmada -melyből egyik az Elnök- jelen van az ülésen. Az ülésekről
jegyzőkönyvet kell felvenni, melynek tartalmaznia kell:
1. a jelenlevők nevét
2. a hozott határozatokat
3. a felszólalások lényegi elemeit
4. mellékelve az írásos beszámolókat
Az Igazgatótanács tagjai munkájuk végzése során a Közgyűlés által jóváhagyott költségtérítésben
és díjazásban részesülhetnek.
c., Az Igazgatótanács feladata:
1. Az éves és hosszú távú pénzügyi tervek, valamint a mérleg és az éves beszámoló
előkészítése és annak a Közgyűlés elé terjesztése
2. Mindazon tevékenységek elvégzése, melyeket a Közgyűlés, vagy az Alapszabály és a
jogszabályok a hatáskörébe utalnak, illetve az azok által hozott határozatok
végrehajtása.
3. Az üzletpolitikai döntések meghozatala, figyelemmel a 11./ szakasz (1)/e. pontjának 2. és 6. pontjára,
a pénztár szolgáltatási rendszerének kialakítása, működtetése és felügyelete
4. Munkáltatói jogok gyakorlása, munkaszerződések elkészítése, jóváhagyása, megszüntetése
figyelemmel a 11./(1) e. pont 2. alpontjára.
5. A pénztár üzemeltetési, szolgáltatási, szervezeti és egyéb szabályzatainak elkészíttetése és betartatása
6. A Pénztár számviteli rendjének, ügyvitelének meghatározása, az előírt tárgyi és személyi feltételek
biztosítása, a munkaszervezet kialakítása és felügyelete , a gazdálkodás irányítása, a stratégiai
döntések meghozatala
7. A napi -operatív működési feladatokhoz, a pénztár-tevékenység biztonságos viteléhez
szükséges ügyvezetési döntések meghozatala, a végrehajtás ellenőrzése.
8. Fenti feladatköreiben eljárva
- az Igazgatótanács megköti a munkáltatói hozzájárulással a Pénztárnak
nyújtott támogatással kapcsolatos szerződéseket
- dönt a Pénztárgazdálkodás nyilvántartásának és a Pénztár befektetési
üzletmenetének kihelyezéséről, megköti az e tevékenységek kihelyezésével
összefüggő szerződéseket
- dönt a szolgáltatási szerződésekről
- dönt a Pénztár hitelfelvételéről
- dönt a szolgáltatási szabályzat és a különböző eljárási rendek elfogadásáról
Az Igazgatótanács szükség szerint szakértőket alkalmaz, szakértői bizottságokat működtet .
9. Mindazon tevékenységek elvégzése, melyeket a Közgyűlés, vagy az Alapszabály
és a jogszabályok a hatáskörébe utalnak valamint mindazon jogok és feladatok gyakorlása, amelyek nem
tartoznak a fölérendelt irányító és ellenőrző szervek kizárólagos hatáskörébe.
d., Az Igazgatótanács tagjai kötelesek az Ellenőrző Bizottságnak bejelenteni, ha a pénztárnak
szolgáltatást nyújtó szervezetben közvetlen érdekeltséggel rendelkeznek vagy a szerződő féllel rokoni
kapcsolatban állnak. Mindazokban az esetekben, amikor ilyen szervezetekkel, személyekkel kapcsolatban
a pénztár kötelezettséget vállal, illetve feladatellátásra szerződik az Igazgatótanács érintett tagja
hatáskörrel nem járhat el.
e., Az igazgatótanács tagjai mindenkor az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondossággal,
a tagok és a pénztár érdekeinek figyelembevételével, a rájuk vonatkozó jogszabályok szerint kötelesek
eljárni. Feladatkörükben a kötelezettségeik megszegésével okozott kárért a polgári jog általános
szabályai szerint felelnek. Az igazgatótanács tagjait a testület döntéseiért egyetemleges felelősség terheli.
Nem terheli felelősség azt a személyt, aki a határozat vagy intézkedés ellen tiltakozott és tiltakozását
a közgyűlésnek a döntés meghozatalától, vagy tudomásra jutásától számított 8 napon belül írásban
bejelentette.
(3) Ellenőrző bizottság
Az Ellenőrző Bizottság feladata, hogy a Pénztár pénzügyi terve és az Alapszabály betartása érdekében
rendszeresen vizsgálja és ellenőrizze a Pénztár gazdálkodását, számvitelét, ügyvitelét, a Pénztár
fizetőképességének és kötelezettségvállalásainak összhangját. Feladata továbbá mindazon
tevékenység elvégzése, melyet a Közgyűlés, vagy az Alapszabály és a jogszabályok a hatáskörébe
utalnak. Az Igazgatótanács kérésére köteles az érintett témákban vizsgálatot tartani és eljárni.
a.,Az Ellenőrző Bizottság üléseit szükség szerinti időpontokban tartja, melyről a tagokat
legalább 10 nappal az ülés időpontja előtt értesíteni kell. Az ülések, valamint a
vizsgálatok eredményeit az arról készült jegyzőkönyveket az Igazgatótanács számára
továbbítani kell.
Az Ellenőrző Bizottság tevékenységéről éves beszámolót készít, melyet a rendes Közgyűlés
elé terjeszt.
Amennyiben az ellenőrzés során tapasztaltak azt szükségessé teszik, kérheti:
1.az Igazgatótanács soron kívüli összehívását,
2.a Közgyűlés soron kívüli összehívását.
Az Ellenőrző Bizottság köteles megvizsgálni a Közgyűlés elé terjesztett valamennyi jelentést
és a Pénztár éves beszámolóját. Az Ellenőrző Bizottság hatáskörébe tartozó kérdésekben az
Ellenőrző Bizottság jelentése nélkül a Közgyűlés érvényesen nem határozhat.
b.,Az Ellenőrző Bizottság tagjait a Közgyűlésen titkos szavazással választják meg a tagok közül.
Az Ellenőrző Bizottság Elnökét az Ellenőrző Bizottság tagjai közül - titkos szavazással - a Közgyűlés
választja meg.
Az Ellenőrző Bizottság minimum 3 legfeljebb 5 tagú és határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.
Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt.
Az Ellenőrző Bizottság határozatképes, ha az Elnök és legalább egy tag jelen van az ülésen. Az
Ellenőrző Bizottság rendes üléseit az Ellenőrző Bizottság Elnöke hívja össze. Az ülésekről
jegyzőkönyvet kell felvenni, melynek tartalmaznia kell:
1. a jelenlevők nevét,
2. a hozott határozatokat,
3. a felszólalások lényegi elemeit,
4. mellékelve az írásos beszámolókat.
Soron kívüli ülés összehívására jogosult:
a. az Ellenőrző Bizottság bármely tagja
b. az Igazgatótanács Elnöke
c. felügyeleti szervek
Az Ellenőrző Bizottság indítványozhatja külső szakértők bevonását, melyet az Igazgatótanács
Elnöke hagy jóvá.
Az Ellenőrző Bizottság tagjai munkájuk végzése során a Közgyűlés által jóváhagyott
költségtérítésben és díjazásban részesülhetnek.
Az Ellenőrző Bizottság tagjai mindenkor az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható
gondossággal, a tagok és a pénztár érdekeinek figyelembevételével, a rájuk vonatkozó
jogszabályok szerint kötelesek eljárni. Feladatkörükben a kötelezettségeik megszegésével
okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint felelnek. Az Ellenőrző Bizottság tagjait
a testület döntéseiért egyetemleges felelősség terheli. Nem terheli felelősség azt a személyt,
aki a határozat vagy intézkedés ellen tiltakozott és tiltakozását a közgyűlésnek a döntés
meghozatalától, vagy tudomásra jutásától számított 8 napon belül írásban bejelentette.
(4) Etikai Bizottság
Az Etikai Bizottság az Ellenőrző Bizottság mellett létrehozható ad hoc bizottság.
Az Etikai Bizottság 5 tagú , a tagokat az Ellenőrző Bizottság jelöli és a Közgyűlés választja meg.
Az Etikai Bizottság tagjait költségtérítés illeti meg.
(5) Ügyvezető
A pénztár ügyvezetőt nem alkalmaz. A pénztárat közvetlenül az Igazgatótanács irányítja.
Ügyvezető alkalmazásához közgyűlési felhatalmazás szükséges.
12./ A Pénztár vagyona és annak felhasználási módjai
(1) A Pénztár vagyonának forrásai:
a.,a tagok által fizetett tagdíj
b.,munkáltatói tag (munkáltatói tagok) által fizetett hozzájárulás
c., befektetések hozama
d., rendszeres támogatóktól befolyó összegek
e., a vagyon értékesítéséből származó összegek
f., kiegészítő vállalkozási tevékenységből származó bevétel
g., a belépő tagok által hozott egyéni fedezet
h., a tagok egyéb befizetései
i., egyéb bevételek.
(2) A pénztári vagyon a pénztári tagság érdekében fektethető be. A Pénztár a működése
során elért bevételeit a szolgáltatások fedezetének biztosítására, azok szinten tartására,
illetve fejlesztésére, valamint a gazdálkodás költségeinek fedezetére fordíthatja, azt sem
osztalék, sem részesedés formájában nem fizetheti ki. A Pénztár vagyonát csak az
Alapszabályban meghatározott célokra lehet fordítani.
13./ A Pénztár szolgáltatásainak irányelvei, keretei, az egyes szolgáltatási típusok meghatározása:
A Pénztár szolgáltatásait a vonatkozó hatályos kormányrendelet alapján finanszírozhatja.
(1) Pénztár egészségvédelemmel és egészségi kockázatkezeléssel kapcsolatos Alapszabályban
meghatározott céljai elérése érdekében valamennyi pénztártag számára ajánlott a pénztártag
egyéni egészségi állapotának és kockázatainak felmérése és az állapotváltozás
rendszeres, legalább évenkénti nyomon követése. A pénztár tiszteletben tartja és előnyben
részesíti a tag egyéni egészségvédelmi szükségleteit, támogatja az egészségtudatos viselkedést,
ezért a feltárt egészségügyi kockázatok kezelésében és a betegségek megelőzésében a tag igényei
szerint jár el. A tag által kezdeményezett szolgáltatások igénybevételében ezért sem mennyiségi
sem időbeli korlátozásokat nem alkalmaz. Ugyanakkor a tagi szolgáltatók szerződéses partnerré
válásával, emellett a partnerkörre is építve különböző speciális összetett pénztári
egészségprogramok kialakításával támogatja és ösztönzi a csoportos, a célzott és hosszú távú
kockázatkezelési megoldásokat. Az egyes szolgáltatási csoportok ezért egyidejűleg tartalmaznak
egyéni és pénztári szolgáltatáscsomagokat, programokat.
(2) A szolgáltatások alapcsoportjai:
a. Prevenciós szolgáltatások nyújtása, az egyéni szolgáltatási szükségletek meghatározása
(általános egészségügyi állapotvizsgálat, szűrés szervezése)
b. Megelőző tanácsadás
c. Megelőző és egészségvédő programok, (ideértve az ezek gyakorlásához szükséges személyi
és tárgyi feltételek biztosítását)
d.Az egészség védelmét szolgáló programok finanszírozása
e. Egészségügyi szolgáltatások megvásárlása, különös tekintettel a kötelező
társadalombiztosítás és az egészségügyi ellátás által nem finanszírozott területekre
f. Külföldi gyógykezelések részben vagy egészben történő finanszírozása
g. Egészségügyi szakellátáson belüli kiegészítő ellátások szervezése és finanszírozása
h. Egészségügyi alapellátáson felüli kiegészítő ellátások szervezése és finanszírozása, beleértve
az Öpt. szerinti önsegélyező típusú szolgáltatásokat.
(3) A Pénztár által finanszírozott szolgáltatási rendszert a SZOLGÁLTATÁSI JEGYZÉK
tartalmazza, amelyet a Közgyűlés hagy jóvá.
A Szolgáltatások Jegyzéke meghatározza a Pénztár által szervezett és finanszírozott
pénztári szolgáltatások igénybevételének egységes elveit és szabályait. A
Szolgáltatások Jegyzéke dokumentumnak ki kell térnie az Alapszabály szerinti pénztári
szolgáltatások tartalmára, az egyes szolgáltatások felépítésének rendszerére és elveire,
a szolgáltatások igénybevételének feltételeire, az ezzel kapcsolatos eljárásrendre,
valamint a kapcsolódó elszámolási elvekre vonatkozó szabályokra.
(4) Adatkarbantartás és adatszolgáltatás
Térítésmentes, a tagok által igénybe vehető, de nem kötelező szolgáltatás.
Pénztártag egészségi állapotára vonatkozó valamennyi adat rögzítése a vizsgálati periódusok
során az egészségi állapotában bekövetkezett változásokra utaló adatok folytatólagosan
végzett adatfelvétele, adatfeldolgozása.
A pénztártag részéről az adatszolgáltatás önkéntes, a feldolgozott adatok és azok eredménye
felett kizárólag a pénztártag rendelkezhet, kivéve a vitális indikáció esetét.
(5) A tag által igénybe vehető szolgáltatások fedezetéül a szolgáltatási jegyzék szerint
differenciált módon a szolgáltatási számlákon keresztül a Pénztár fedezeti alapja,
valamint a likviditási alap fedezeti tartaléka szolgál.
(6) A szolgáltatások igénybevétele önkéntes - kivéve az Alapszolgáltatást, mely kötelező
érvényű - az igénybe vehető szolgáltatás valamennyi tag számára azonos értékű és
halmozható.
(7) A 4.(3) szerinti várakozási idő alatt, valamint a tagsági viszony szüneteltetése alatt a
tag nem jogosult a szolgáltatások igénybevételére.
(8) A Pénztár által nyújtható és a tagság által igénybe vehető szolgáltatás típusokat, azok
igénybevételének feltételeit a SZOLGÁLTATÁSOK JEGYZÉKE tartalmazza.
A Pénztár szolgáltatásait saját maga szervezheti, vagy e célra szolgáltatásszervező
intézményt is igénybe vehet.
A pénztár szolgáltatásszervezési tevékenységet - kiegészítő vállalkozási tevékenysége
keretében- más pénztárak tagjai valamint más magánszemélyek, illetve intézmények
részére is végezhet.
Az egészségpénztári tevékenységet folytató pénztár természetbeni szolgáltatásokat
egészségpénztári szolgáltatón keresztül nyújthat.
(9) A Pénztár szolgáltatási kötelezettségével történő visszaélés az Alapszabály
megsértésének minősül.
A pénztár által rendszeresített belépési nyilatkozaton és az egészségpénztári
szolgáltatásokat biztosító szolgáltatási szerződésekben az erre utaló nyilatkozatnak
szerepelnie kell. A tudatos megtévesztés illetve rosszhiszemű szolgáltatás igénybevétele
esetén a taggal illetve a szolgáltatóval szemben a szolgáltatás megtagadása lehetséges,
továbbá adott esetben kártérítés is követelhető.
14./ A Pénztár gazdálkodásának irányelvei
(1)/a.,A Pénzügyi tervek kidolgozásánál figyelembe kell venni a kiegészítő egészségpénztárakra
vonatkozó gazdálkodási szabályokat és egyéb rendelkezéseket. A működés során el kell
különíteni:
1. fedezeti
2. működési
3. likviditási alapot, melyekre a Pénztár vagyonát meg kell osztani.
Az egyes alapokba elkülönített pénzösszegek elhelyezési módját a vonatkozó rendeletek
tartalmazzák. Az egyes alapok befektetési, és más kihelyezési lehetőségeit, azok
megvalósítását kizárólag az Igazgatótanács jogosult eldönteni a Közgyűlés határozatainak,
az Alapszabály, valamint a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével.
(1)/b., A pénztár a fedezeti alapon belül egy közös szolgáltatási alapot (továbbiakban:
közös alap) különít el, melynek felhasználásáról -beszámolási kötelezettség mellett - az
Igazgatótanács elnöke 10 MFt - ig, e fölött az Igazgatótanács folyamatosan, de minimum
évente határoz.
(2) A Pénztár bevételeit az alábbiak szerint kell megosztani:
A belépést követő első havi egységes minimális tagdíj a működési alapba kerül.
Egységes minimális tagdíj:
a.,a tag által fizetett egységes minimális tagdíj 91 %-a a tag egyéni egészségszámla
követelés jóváírásával a fedezeti alapba
b.,a tag által fizetett egységes minimális tagdíj 8,5 %-a a működési alapba
c., a tag által fizetett egységes minimális tagdíj 0,5 % -a a likviditási alapba
d., az a, pont szerinti fedezeti jóváírásból 1 % a közös alapba kerül elkülönítésre.
Vállalt tagdíj:
a., a tag által fizetett vállalt tagdíj 93 %-a a tag egyéni egészségszámla követelésén a fedezeti
alapba
b., a tag által fizetett vállalt tagdíj 7 %-a a működési alapba kerül jóváírásra.
Az egységes minimális tagdíjon felül vállalt tagdíj havonta változtatható.
(3) Az Igazgatótanács a szabad pénzeszközök kezelésére szerződést köthet a vonatkozó
jogszabályok figyelembevételével.
(4) Az alapokban elhelyezett eszközök hozama abban az alapban kerül jóváírásra, amelyben
keletkezett.
(5) Az egyes szolgáltatások kiadásának kiegyenlítését a szolgáltatásra jogosult tag egyéni
egészségszámla követelésének megterhelésével kell biztosítani.
A pénztártag rendelkezhet arról, hogy egyéni egészségszámla követelésének meghatározott,
elkülönített részét a rendelkezéstől számított két évre leköti. A pénztártag e rendelkezéssel
vállalja, hogy a két éves időtartamon belül a lekötött összeget nem veszi igénybe a pénztári
szolgáltatások finanszírozására.
(6) A közös alap a Pénztár osztatlan szolidaritási elvű szolgáltatásaira nyújt fedezetet, mely
kiegészülhet egyéb pénzügyi forrásokkal (munkáltató, OEP, EU alapok stb.).
Ebből a Pénztár
a, egyrészt a pénztártagok összességének illetve egy-egy csoportjának egészségnevelési
valamint a pénztár által speciálisan szervezett, ösztönzött egészségügyi szolgáltatásainak
fedezetére és ellenőrzésére (továbbiakban pénztári életmód alakító, valamint csoportos
egészségvédelmi , rehabilitációs vagy egészségfejlesztési programok),
b, másrészt a tagi megtakarítással nem arányos egyedi gyógykezelések és egyéb az egészség
védelmét kollektíven szolgáló programjainak (továbbiakban pénztári gyógykezelési menedzsment )
finanszírozására biztosít forrást.
A közös alapból nyújtott szolgáltatásokra valamennyi, a közös alap finanszírozásában folyamatosan
részt vállaló szolgáltatásra jogosult pénztártag, a hozzájárulás időtartamától és mértékétől
függetlenül, azonos mértékben jogosult.
Az a, pont szerinti szolgáltatásokat (szolgáltatási akciókat) a közös alap feltöltöttségétől
(likviditási szintjétől) függően folyamatosan, míg a tagok által a b, pont szerint igényelt szolidaritási
szolgáltatásokat a közös alapban elhelyezett pénzeszközökből elbírálás alapján negyedévente
finanszírozza a Pénztár.
A b, pont szerint benyújtott igények közül indokoltsági alapon kerülnek kiválasztásra a támogatandó
szolgáltatási igények. A szolgáltatási igények elbírálását, odaítélését az igazgatótanács elnöke vagy
az igazgatótanács által felkért független szakmai kuratórium készíti elő.
Az egyedi szolgáltatási igényeket ?melynek finanszírozási igény nagysága egy naptári évre és/vagy
egy főre vonatkoztatva eléri illetve meghaladja a 150.000 Ft-ot- az alábbi prioritások sorrendisége
alapján 1-től 10-ig történő irányelvenkénti pontozással- kell elbírálni:
Objektív elemek Szubjektív elemek
1. Az időszakban felosztható forrás nagysága 1.A tag anyagi rászorultsága
2. Folyamatos tagsági jogviszony időtartama 2. Költség-haszon elv
3. A kérelmezett szolgáltatási forrás nagysága 3. Személyek száma
Az elbírálás során a két kritérium csoportot azonos súlyozással kell figyelembe venni.
A közös alap egyedi gyógykezelési szolgáltatására nem jogosult az a tag, akinek egységes minimális
tagdíj elmaradása van, tagsági viszonya az egy évet nem haladja meg, illetve a tagsági viszonyt
szünetelteti. Az egyedi gyógykezelési igényeket az alábbi betegségi állapot (szolgáltatás)csoportok
szerint kell igényelni:
Ha egy adott igény több csoportba sorolható akkor azok közül kizárólag egyet kell megjelölni az igénylésnél.
1. Betegszállítás
- Magyarországról külföldre
- Külföldről Magyarországra
2. Belgyógyászat
- Cardiológia
- Gastroenterológia
- Endokrinológia
- Haematológia
- Allergológia
- Tüdőgyógyászat
3. Szülészet, nőgyógyászat
- Szülészet
- Nőgyógyászat
4. Sebészet
- Általános sebészet
- Érsebészet
- Proctológia
5. Baleseti sebészet
6. Ortopéd,- és mozgásszervi sebészet
- Kézsebészet
- Gerincsebészet
- Térdsebészet
- Vállsebészet
- Lábsebészet
7. Idegsebészet
8. Plasztikai,- és esztétikai sebészet
9. Gyermekgyógyászat
- Gyermeksebészet
- Gyermekortopédia
- Gyermekreumatológia
- Gyermeknőgyógyászat
- Gyermekpszichológia
- Gyermek orr,- fül gégészet
- Gyermekfogászat
- Gyermekrehabilitáció, fejlődési rendellenességek kiküszöbölése
10. Fogászat
- Implantológia
- Fogszabályozás
11. Szájsebészet
12. Urológia
- Andrológia
13. Szemészet
14. Füll, orr, gégészet
15. Reumatológia
16. Bőrgyógyászat
- Kozmetológia
17. Ideggyógyászat
18. Pszichiátria
- Pszichoterápia
19. Rehabilitáció
20. Radiológia
- Röntgen
- Ultrahang
- CT
- MRI
21. Laboratórium
22. Patológia
- szövettan
23. Anaesthesiologia
- Intenzív terápia
- Fájdalomkezelés
24. Ápolás
- Házi nővér szolgáltatás
- Otthoni gyógytorna
- Idősek otthona orvosi felügyelettel
25. Hospice szolgálat
26. Természetgyógyászat (nem-konvencionális gyógyítás)
27. Gyógyszer
28. Gyógyászati segédeszköz
Az igénylés részletes technikai szabályait a Szolgáltatási Szabályzat tartalmazza.
15./ A Pénztár a Közgyűlés felhatalmazása alapján kiegészítő vállalkozási tevékenységet folytathat, amely
tevékenység végzéséhez a Felügyelet engedélye szükséges.
16./ Az egyéni egészségszámla
követelés
A Pénztár köteles tagjai számára egyéni egészségszámla követelést vezetni. Az egyéni egészségszámla
követelésen szereplő összeget a Pénztár, a tag Pénztárral szembeni követeléseként elismeri az Alapszabályban
rögzítettek szerint. A Pénztár felszámolásakor, illetve végelszámoláskor az egyéni egészségszámla követelésen
szereplő összeg a Pénztár kötelezettségekkel nem terhelt közös vagyona a tagok közötti felosztás eszköze.
(1)Az egyéni egészségszámla követelésen kell a tag számára jóváírni az alább szereplő tételeket:
a.a 14./(2) a. pontja szerint a tagdíjbefizetést
b.munkáltatói tag (munkáltatói tagok) által fizetett hozzájárulás tagra jutó részét
c.befektetések hozamának tagra jutó részét
d.rendszeres támogatóktól befolyó összegek tagra jutó részét
e.a vagyon értékesítéséből származó összegek tagra jutó részét
f.a kiegészítő vállalkozási tevékenységből származó bevétel tagra jutó részét
g.a tag által hozott egyéni fedezetet
h.egyéb bevételek tagra jutó részét.
(2) A tag egyéni egészségszámla követeléséről, illetve az azzal kapcsolatos információkról az
ügyintézők kivételével harmadik fél semmilyen felvilágosítást nem kaphat. Kivételt képez itt a tag által
meghatalmazott személy, illetve a tag halála esetén a törvényes örökös és a kedvezményezett.
A tag kérésére az egyéni egészségszámla követelés alakulása, az azzal kapcsolatos információk levélben, vagy
személyes megkeresés útján -a tag pénztár általi azonosítása után- adhatók ki.
A tag belépésekor egyéni azonosítót kap, mellyel igazolja személyazonosságát és veszi igénybe a
szolgáltatásokat. Az egyéni egészségszámla követelések vezetése és kezelése a tag egyéni azonosítójának
használatán alapul.
(3) A tag halála esetén az egyéni egészségszámla követelése a hagyatékának nem része.
A tag a halála esetére a pénztár erre rendszeresített nyomtatványán, közokiratban vagy teljes
bizonyító erejű magánokiratban - haláleseti kedvezményezett - természetes személy
kedvezményezettet jelölhet meg
A kedvezményezett-jelölés a pénztár általi tudomásulvétellel hatályosul. A pénztár a tagot a
kedvezményezett jelöléséről a tudomásszerzést követő 15 napon belül a benyújtott dokumentum
ellenjegyzett példány másolatának tag részére történő visszaküldésével értesíti.
Az okiratnak tartalmaznia kell a tag adatain kívül a tag által megjelölt kedvezményezettek
nevét, adatait, jogosultsága(ik) arányát, a tudomásulvétel időpontját. Amennyiben a tag
egyidejűleg több kedvezményezettet jelöl meg, akkor eltérő rendelkezése hiányában a
megjelölt személyek egyenlő arányban válnak jogosulttá. A tag az e bekezdésben
meghatározott formában bármikor új kedvezményezettet jelölhet.
(4) A kedvezményezett jelölés hatályát veszti, ha
A, a tag korábbi kedvezményezett jelölését visszavonja és egyidejűleg másik kedvezményezettet
jelöl,
B, a kedvezményezett a tag halála előtt meghal,
C, a tag a kedvezményezett - a bíróság jogerős ítélete szerint - szándékos cselekménye következtében
hal meg.
Ebben az esetben a kedvezményezett az egyéni egészségszámla követelésből nem részesülhet.
Több kedvezményezett esetén, ha valamely kedvezményezett meghal, akkor az egyéni egészségszámla követelés rá
eső részéből a tag halála időpontjában még életben lévő kedvezményezettek a jogosultságaik arányában
részesednek.
Ha a pénztártag kedvezményezettet nem jelölt, vagy a jelölés az e bekezdésben foglaltak szerint hatályát
vesztette, akkor kedvezményezettnek a tag természetes személy örökösét öröklése arányában kell
tekinteni. Az örökös jogállása a kedvezményezettével megegyezik. Ha a tagnak a természetes öröklés
rendje szerint természetes személy örököse nincs, akkor az öröklés alá eső összeg a pénztárra száll és
azt a pénztár fedezeti tartalékán a tagok egyéni egészségszámla követlései és a szolgáltatási tartalékok javára
a jóváírás időpontjában fennálló egyenlegek figyelembevételével kell elszámolni.
A kedvezményezett(ek) a tag felhalmozási időszakban bekövetkező halálának az egyéni egészségszámla követelés
kizárólagos tulajdonosává válik (válnak). A pénztár a kedvezményezett jelöléséről a nála őrzött okirat
alapján, a kedvezményezett jogosultságának igazolását követően 3 munkanapon belül megteszi a
kedvezményezett az Alapszabály 16./ (5) bekezdés szerinti választásának teljesítéséhez szükséges
intézkedést.
(5) A kedvezményezett a jogosultságának igazolását követően írásban nyilatkozik, hogy a rá eső
részt
a, egy összegben felveszi,
b, az Alapszabály rendelkezésének megfelelően saját nevén a pénztárban hagyja a tagdíjfizetés
folytatásával vagy anélkül,
c, más, azonos típusú pénztárba átutaltatja.
Amennyiben a pénztár írásbeli felhívására a kedvezményezett a felhívás igazolt kézhezvételétől
számított 30 napon belül teszi meg az e bekezdés szerinti nyilatkozatot, akkor a pénztárnak úgy
kell eljárnia, mintha a kedvezményezett a követelés egyösszegű felvétele mellett döntött volna,
és a követelés összegét - az esetlegesen felmerülő költségek és követelések összegével csökkentve -,
a kedvezményezett javára, annak lakóhelye szerint illetékes bíróságnál 30 napon belül bírói letétbe
kell helyeznie.
17./ Nyilvántartások
A Pénztár tagjairól nyilvántartást vezet, melyben a tag a belépéskor kapott azonosító számmal
rendelkezik. A személyi azonosító tartalmazza a tag azonosítására alkalmas személyi, valamint a
tagdíjra és az egyéni számlára vonatkozó adatait. A nyilvántartások nem sérthetik a személyiségi
jogokat.
A Pénztár a vonatkozó jogszabályok alapján számlaértesítőt készít és küld ki tagjainak évente legalább
1 alkalommal a tárgyévet követő év június 30-ig. A számlaértesítő tartalma a pénztártag egyéni
számlájának tárgyévi alakulása, ezen belül külön megjelölve az adóhatóság által átutalt összeget,
a befizetések és a terhelések .ezen belül elkülönítetten a közösségi szolgáltatásokra átvezetett
összegekre, a tag által a közösségi szolgáltatásként igénybe vett összegekre- a pénztár elérhetőségire,
továbbá az egészségszámlán lekötött összegekre, azok lekötésének és a lekötés lejárati időpontjára
vonatkozó adatokat tételenként kell tartalmaznia. A számlaértesítőnek tartalmaznia kell a Felügyelet
internetes honlapjának címét azzal a megjegyzéssel, hogy azon a pénztárak működését, működésének eredményeit
bemutató, összehasonlító adatok is találhatók.
Az egyéb nyilvántartási rendszerek megtervezése és elkészítése az Igazgatótanács feladata.
18./ Megszűnésre vonatkozó rendelkezések
(1) A Pénztár megszűnik mindazon esetekben, amikor
a.,a jogszabályok úgy rendelkeznek
b.,a felügyeleti szervek megszüntető határozata esetén
c., ha Közgyűlés úgy dönt.
(2)A Pénztár csak végelszámolást követően szűnhet meg.
19./ Záró rendelkezések
(1) A Pénztár működésével kapcsolatos összes olyan információ kötelezettség tárgyát, melynek
publikálása nem ütközik az Alapszabály vagy a törvények és jogszabályok rendelkezéseibe a
tag számára elérhető módon és időpontban elérhetővé kell tenni a Pénztár székhelyén, vagy
telephelyein.
(2) A Pénztár működése során különös figyelemmel a 1994. XXIV . tv.-ben foglaltakra végzi
tevékenységét.
(3) A Pénztárt illető bármely témában nyilatkozattételre, nyilvános megjelenésre csak az
Igazgatótanács Elnöke és az Ellenőrző Bizottság Elnöke együttesen adhat felhatalmazást.
(4) A Pénztár tevékenységét a sajtóban, médiákban és más nyilvánosság előtt szabadon
publikálhatja.
(5) Mindazon kérdésekben, amelyek a jelen alapszabályban nem kerültek szabályozásra
az Öpt. és a vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadóak.
Budapest, 2007. május 30.
Ellenjegyezte: Dr. Harkányi Ágnes
ügyvéd
Harkányi és Czövek Ügyvédi Iroda
1034 Budapest Bécsi út 122-124. mfsz. 13.
|
®